Dr. Kulin Dániel
Korábbi cikkünkben már körbejártuk, hogy mitől is okos az okos pulzoxi, most azt vizsgáljuk meg, hogy mit tudhat meg a végfelhasználó 1-1 mérésből.
Az okos pulzoxit a SCN4ALL (szken-for-all = szűrés mindenkinek) applikációval használva a mérés beküldése után a következő paraméterek jelennek meg:
MeanHR = szívfrekvencia: ez a mérés során rögzített szívfrekvencia átlaga. Értelemszerűen nyugalomban mérve ennek optimális tartománya 60-90/perc. Minél edzettebbek vagyunk ez az érték annál alacsonyabb. Extrém alacsony és extrém magas értékei kórjelzők lehetnek.
SpO2 = artériás vér oxigén telítettség, másnéven szaturáció: ezt az okos pulzoxi „buta” része számolja és mégis kulcsfontosságú! Megmutatja, hogy az artériás vérünkben milyen az oxigén szint. Amennyiben nem működik megfelelően a gázcsere a tüdőben és nem tud megfelelő mennyiségű oxigén molekula kötődni a vörösvértestekhez, akkor a sejtjeinkhez sem tud elég oxigén eljutni és fulladozni kezd a szervezetünk. Ennek az oxigén hiányos állapotnak a pontos mérésében nyújt segítséget ez a paraméter. Tüdőt érintő fertőző betegségekben (talán nem kell példát mondanunk), ez az érték lecsökken. Fontos, hogyha időben észleljük a paraméter hanyatlását, akkor hamarabb tudunk beavatkozni – ami akár sorsdöntő is lehet.
Szív-érrendszeri paraméterek, csoportosítva:
Systolic blood pressure + Diastolic blood pressure: ezek külön vérnyomásmérést követően, a mérés indítása előtt megadható értékek. A Systolic az a szisztolés, vagy „felső” érték, míg a Diastolic a diasztolés, vagy „alsó” érték. Itt is elmondható, ami a szívfrekvenciánál: sem a túl alacsony, sem a túl magas értékek nem optimálisak. Ezen értékek megadásával viszont segíthetjük a többi pulzushullám paraméter kiértékelését – hiszen jelentősen befolyásolja, hogy mit olvashatunk ki a többi paraméterből az, hogy milyen vérnyomás értékek mellett történt a mérés. Továbbá a rendszeresen rögzített vérnyomás adatok segítségével akár el is hagyhatjuk a kockás papírt, ugyanis egy helyen, digitálisan naplózva válik elérhetővé az összes rögzített vérnyomás érték.
Pulzushullám paraméterek
Stiffness index = nagy erek rugalmassági indexe: szakirodalmi adatok alapján a stiffness index más rendszerekben korrelál a pulzushullám terjedési sebességgel. Ez lefordítva azt jelenti, hogy minél nagyobb az aortánk és nagy ereinknek falfeszülése, annál magasabb stiffness index értékeket kaphatunk. A falfeszülésnek két fő oka lehet: 1. magas vérnyomás 2. nagyér-meszesedés. A kettő elkülönítésében a párhuzamosan végzett vérnyomás mérés illetve a rendszeresen ismételt mérések adhatnak támpontot.
Reflection index = kis erek tónusa: A pulzushullám szisztolés (szívösszehúzódás alatti) és diasztolés (aorta lüktetés alatti) csúcsának aránya. Minél jobban össze vannak húzódva a kis ereink – pl. fázunk, stresszesek vagyunk, stb., annál magasabb az értéke – amennyiben még rugalmas az érrendszer. Amennyiben viszont ellazult állapotban vannak a kis ereinket körülvevő simaizmok – pl. egy forró fürdő vagy szaunázás után – ez az érték lecsökken.
Szívfrekvencia variabilitás paraméterek
Mi a szívfrekvencia variabilitás?
A szívverések ritmusa nem egy metronóm által szabályozott, szabályos ritmus. A vegetatív idegrendszer (a tudatunktól függetlenül működő, a szerveink összehangolt működését irányító rendszer) idegrostjai beidegzik a szívet is.
Ezáltal lehetőség nyílik, hogy a szívverésünk ritmusát a testünk mindig az aktuális helyzetnek megfelelően állítsa be. Például amikor sportolunk vagy stresszesek vagyunk, akkor emelkedik a szívritmus, amikor pedig nyugalomban ülünk, akkor csökken.
Ha küzdenünk vagy menekülnünk kell, akkor az ún. szimpatikus idegrendszeri ágak aktiválódnak, ha pedig eszünk vagy pihenünk, akkor inkább a paraszimpatikus idegrendszer felel a regeneráció sikeréért. De nem csak ezekben a helyzetekben, hanem ütésről ütésre is mindig más egy kicsit – például a belégzésben gyorsul, kilégzésben lassul a szívritmus – egészséges embereknél.
Ha egészségesek és fiatalok vagyunk, akkor ez a variabilitás akár egészen nagyfokú is lehet. Rendszeres edzésekkel pedig még tovább növelhetjük.
Számos kutatást publikáltak már a HRV analízissel. Összességében elmondható, hogy ezek nagyrészt mind azt találták, hogy a magasabb szívfrekvencia variabilitással rendelkező egyének jobb egészségnek örvendenek.
Ezzel viszont az ellenkezőjét is kijelenthetjük: inaktív életmóddal, öregedéssel, bizonyos krónikus betegségekben (pl. cukorbetegség) csökken a szívfrekvencia variabilitás. Így az alábbi számokra érdemes rendszeresen ránézni, ha fontos számunkra az egészségünk és szeretnénk meríteni egy kis plusz motivációt a rendszeres testmozgás és egészséges táplálkozás kihívásokkal teli útjához.
Végezetül a tudományos háttérről: a szívfrekvencia variabilitás analízisnek nemzetközi kardiológiai szervezetek által 1996-ban leírt és elfogadott ajánlásait használjuk mi is, kisebb módosításokkal. Idő-, frekvencia-domain és non-lineáris paraméterek elemzését végezzük adott matematikai szabályok szerint.
rMSSD: a fentebb említett paraszimpatikus idegrendszeri ágak működésének indikátora. Minél magasabb az értéke, annál egészségesebbek lehetünk. Stresszben, vagy nagyon fáradtan az értéke csökken. Sportolók arra is használják ezt a paramétert, hogy monitorozzák, hogy egy edzés után végbement-e a teljes regeneráció, mivel edzés után közvetlenül mérve lecsökken az rMSSD értéke, míg a sikeres regenerációs fázis után újra visszatér az átlag értékre – sőt minden hatékony edzés után ez egy picivel mindig magasabbra kúszhat- így van tehát jó hatással az edzés a vegetatív idegrendszeren keresztül a szívre is.
Total power: a vegetatív idegrendszer szívre gyakorolt hatásának összesítő mutatója. 400 alatti értékei inaktív életmódot vagy valamilyen, életmódból fakadó eltérés kezdetét jelezhetik.
LF/HF: A vegetatív idegrendszer két ágának – szimpatikus és paraszimpatikus – egyensúlyát mutatja. 1,5-2 körüli értéknél van egyensúlyban, 1 alatt a paraszimpatikus idegrendszer van túlsúlyban, 3 felett inkább a szimpatikus idegrendszer aktív. Ez nem jó vagy rossz, csak azt tükrözi, hogy milyen állapotban van a mérést végző a mérés pillanatában. Természetesen azért az nem biztos, hogy egészséges, ha valaki folyamatosan a stresszt jelentő szimpatikus tónusban (LF/HF>3) van.
Fontos: ha a mérés során jóga légzést végzünk, vagy bárhogy máshogy mi próbáljuk meg irányítani a légzésünket, akkor hamisan magas értékeket kaphatunk. Úgy terelhetjük el legjobban a figyelmünket a légzésünkről, ha mérés közben olvasunk valamit vagy kinézünk az ablakon és látjuk a madarakat szállni az égen – csak, ha nem süt a szemünkbe a Nap.
Fontos #2: nagyon magas HRV értékek arrithmiát (szívritmuszavart) jelezhetnek. Tehát ha folyamatosan nagyon magas értékeket látunk és a mérés közben is teljesen szabálytalan hullámok jelennek meg, melyek ismételve is ugyanolyan szabálytalanok, akkor érdemes egy orvossal konzultálni, hogy ő lát-e további teendőt az esetleges szívritmuszavar kivizsgálása érdekében.
A paraméter értékek mellett található tartományok egy egészséges átlag emberre vonatkozó értékek. Nem jelent semmit, ha egy-egy mérésnél valakinek egyes értékei kilógnak ebből a tartományból – (kivéve a SpO2 és meanHR értékek! ld. feljebb), ahogyan azt sem lehet garantálni, hogyha valakinek a megfelelő tartományban van minden értéke, akkor ő biztosan egészéges. A rendszeres mérések során megjelenő trendekben, mintázatokban van benne az az információ, amely alapján majd később döntések hozhatók.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a legtöbb a fenti paraméterek közül egyelőre nem validált orvosi paraméter így érdemesebb úgy tekinteni rájuk, mint ahogy egy okos óra által szolgáltatott értékre: tájékoztatásul szolgálnak. A jövőben természetesen ezek validációját is tervezzük elvégezni és így, a hivatalos orvosi ellátás részét fogja képezni az okos pulzoximéter is.
Olvassa el a többi cikkünket is!
Okos pulzoximéter: az orvoslás okostelefonja?
Az E-Med4All Europe Kft. orvos-mérnök csapata által fejlesztett pulzoximétert főleg szív-érrendszeri betegeknek fejlesztettük.